Akarod, vagy csak szeretnéd?

2015. OKTÓBER 22.
2 percnyi olvasás
Be kell valljak valamit. Nekem is vannak olyan napjaim, amikor bár pontosan tudom mit kell tennem, valahogy még sem tudom megtenni. Vagy megteszem, de valahogy mégsem igazán. Amikor érzem, hogy haladok, de nem érzem, hogy szárnyalok. Amikor bár látom a célt, de nem érzem, … ott belül. Nem hallom olyan hangosan a hívó szavát, hogy azt indulónak, lendületet adó „munka-dalnak” érzékeljem.
égő vágy nélkül nincs cselekvés Ilyenkor nem vagyok büszke magamra egyáltalán. S ez „a nem vagyok büszke”, „kicsit szégyellem magam” érzés, nem hogy nem ad energiát, hanem inkább elvesz. Az erőlködés, gyengít. A tehetetlenség dühít. A lelkiismeretfurdalással átitatott cselekvés pedig nem generál lendületes, „ez jó mulatság, férfi munka volt” érzést adó napot.

Egy ideje tudom már mit kell tennem az ilyen napokon.

Ilyenkor arra koncentrálok, hogy miért is akarom én azt a célt.
Mit fog adni, ha elérem? Miért is tűztem ki magamnak? Milyen érzéseket vált majd ki belőlem, ha elérem? Milyenné válok majd az úton? Mit ad nekem ez a cél, és a hozzá vezető út?

Egyszóval: MIÉRT? MIÉRT? MIÉRT???! – ahogy Simon Sinek is ajánlja könyvében és előadásában.

Mert minél erősebb a miért, annál könnyebb a cselekvés!
Ha nem kérdés hogy miért, nem lesz kérdés a tett sem.

Addig teszem fel újra és újra különböző formában magamnak a miértet, amíg a válaszok alapján egy erőteljes képet nem látok magam előtt. Egy olyan képet, ami nem az agyamban, hanem sokkal inkább az érzékeimben van, ha úgy tetszik a szívemben. Egy élő, eleven képet, amibe nagyon szeretnék belépni. Mert egy ilyen kép elszánttá tesz, szinte mutatja az oda vezető utat, szinte magától jelennek meg benne a teendők, mint az útjelző táblák.

Aztán persze nem árt, ha a táblán látható teendőket le is írjuk, no meg határidőket és erőforrásokat is rendelünk melléjük. Ha pedig kell, tanulunk, megszerezzük a célba-jutáshoz szükséges képességeket. S ezután, ha nem olyan kerek, lendületes egyik - másik nap, elég ha feltesszük magunknak sorban a miérteket. Aztán a kapott válaszokból előhívjuk, ha kell újraszínezzük- festjük az erőt adó képünket, és belépünk oda. Ott már látszani fognak a „hogyant” jelző táblák ….

Ez ilyen egyszerű lenne? Igen!.... Te is lehetsz „festő” … némi gyakorlással …


Ha tetszett, megoszthatod:

  vissza a blogba